Másfél-két hete napokig az volt a vezető beauty-téma a DailyMail-en, hogy a Destiny’s Childdal ismertté vált, mostanában pucér lemezborítójáról, villantásairól és X-Faktorban való ténykedéséről ismert énekesnőnek éppen az arca melyik részén tűnik fel egy szépségpötty. Úgy tűnik, a vándorló szexepilt ma túl látványos becsapásnak minősül ahhoz, hogy szó nélkül lehessen hagyni ebben a botoxból, műcicikből és photoshop-hazugságokból felépülő világban. Ezzel szemben a 17-18. századi francia udvarban pontosan tudták volna, mit akar közölni Kelly Rowland.
Először is azt, hogy éppen csókra vágyik-e, másodszor pedig azt, hogy a társadalom krémjéhez tartozik (tehát divatozik), harmadszor pedig, hogy tisztában van a csábítás egyik fortélyával. A fekete bársonyból, selyemből vagy taftból kivágott, kör-, szív- vagy csillagalakú szépségtapaszok ugyanis nemcsak a mindennapi toalett részét képezték, hanem tökéletes eszközei voltak a szavak nélküli kommunikációnak, így a csábításban is nagy szerepet játszottak. A nők nem a tapasz alakjával vagy nagyságával üzentek, hanem azzal, hogy éppen az arc melyik részére ragasztották őket. Rudolf Broby-Johansen Az öltözködés története című könyvében ezt írja: „A homlok közepén „a felséges” volt, az orr hegyén „a szemtelen”, a szem alatt „a szenvedélyes”, az ajak szegletében „a csókra vágyó”.” A szerző azt is megjegyzi, hogy nemcsak az arcra kerültek szépségpöttyök, hanem a test más területeire is. Ezek viszont csak „kivételes alkalmakkor” látszódtak. (Angliában állítólag nemcsak csábító, hanem politikai üzenetet is hordoztak. A Whig és Tory párt szimpatizánsai ellenkező orcájukon viselték őket.)
Egy baba szépségflastromokkal és egy "oktatórajz" a szépségflastromok jelentésével.
A kis fekete pöttyök nemcsak üzenetet hordoztak, hanem sokszor eltakarták a – még a vastag púder alól is kilátszó – himlő okozta sebhelyeket, foltokat. A Metropolitan online gyűjteményében találtam egy aprócska szelencét (boîte à mouches; naná, hogy aranyból!), amely két zárt rekeszből áll. Az egyikben a rúzst és a fekete szépségflastromokat tárolták, a másikban egy kis ecset és egy tükör fért el.
Szelence 1760-ból. (Forrás: MET)
Ha jobban belegondolunk, az üzenetektől mentesített tapasz önmagában is elég lehetett volna. A nők tehát már akkor tudatosan alkalmazták azt a felismerést, hogy a fekete pötty a világos bőrön vonzza a tekintetet, így az arcuk legelőnyösebb pontjára hívhatják fel a figyelmet. A 20. században több olyan híresség is született, akinek valódi vagy mesterséges anyajegye növelte a szexuális kisugárzását. Közéjük tartozik például Marilyn Monroe (valószínűleg rajzolt vagy ragasztott szépségpöttyöt „viselt”), Elizabeth Taylor, Dita Von Teese vagy Cindy Crawford. Ja, és Kelly Rowland is. (Mutatom.)
Elizabeth Taylor
Marilyn Monroe (hol nincs, hol van...)
Cindy Crawford (és Richard Gere, Hollywood egyszervolt álompárja)
Dita von Teese
Kelly Rowland
Kereső
Olvasóim
