A tévét nézve (munkahelyi kötelesség) néha elhiszem, hogy divat a magyar, aztán rájövök, hogy az X-Faktor, a Voice vagy A Dal alatt valószínűleg kevesen ujjonganak velem együtt azért, mert felismerik egy-egy magyar tervező munkáját. Pedig ők már benne vannak a tévében. Örüljünk!
Egyre többször hallani arról, hogy egy-egy nagynevű divattervező összeáll egy olcsó(bb) árkategóriába tartozó tömegmárkával. Naivak lennénk, ha azt gondolhatnánk, minden a H&M-el és Karl Lagerfelddel kezdődött 2004-ben, amikor a svéd tömegmárka rávette a tervezőt, hogy az ő színeikben tervezzen elérhető árú kollekciót. Az efféle kollaboráció - ahogy az angol kifejezést átvettük - nem ismeretlen a 20. századi divattörténetben sem, rögtön hoztam is rá három példát.
Míg a kezdő modellek arra várnak, hogy egyszer csak egy nagy tervező kifutóján lépdelnek, a kezdő tervezők számára az a nagy álom, ha egy Lily Cole kaliberű szupermodell viseli a ruhájukat. Bódis Boglárkának sikerült az utóbbi: 2011-ben ő nyerte a világ egyik legnagyobb fehérneműgyártója által meghirdetett tervezési versenyt, a Triumph Inspiration Awardot. A díj nemcsak óriási szakmai elismeréssel, hanem komoly pénzjutalommal is jár. Ráadásul egy év múlva valamennyien magunkénak tudhatjuk a díjazott darabot. Bódis Bogival néhány nappal a berlini díjátadó után találkoztunk a Budapesten, a Menza teraszán. Interjú.
Eltelt néhány nap a döntő óta. Most hogy vagy?
Most kezdem felfogni, ami történt. Azt, hogy ez egy mennyire nagyszerű lehetőség, és mennyire a kezükben tartottak az angyalok, hogy ez pont velem történt meg. Tényleg nagyon boldog vagyok, még mindig repkedek.
Azért más is kellett ehhez, mint az angyalok.
Igen, azt hiszem. Volt a versenyen egy varrónő, aki segített bennünket. Egyszer odajött hozzám, megnézte a munkámat és azt mondta: "Ugye, te ezt a szíveddel csináltad?" És igen, ez a lényege. Valami nagyon finom dolgot akartam csinálni, a női test szépségét szerettem volna hangsúlyozni. A verseny témája is az volt, hogy 125 éves a cég, és ennyi ideje ünnepli a nőket. Én pedig abból indultam ki, hogy ha már ünnepelünk, akkor ehhez az alkalomhoz illőt tervezek. A nő szépsége abban rejlik, hogy mer nő lenni és vállalja a nőiességet. Egy ruha vagy egy fehérnemű, ha magadénak érzed, segít ebben.
Bódis Boglárka (Fotó: Neményi Márton)
A Cotcot alatt kezdtem el divattervezőkkel interjúzni. Az volt a célom, hogy egy-egy beszélgetésnek mindig legyen aktualitása, ne csak hasraütés szerűen interjúzzak. 2010-ben indult a Divatkreátor című tehetségkutató reality műsor a TV2-őn, amire fiatal tervezők jelentkezését várták. Az első széria szerencsésen egy másik tehetségkutató, a Megasztár 5 mellett futott, így a tervezők is előtérbe kerültek, hiszen ők készítették a hirtelen celebbé vált énekesek fellépő ruháit, amelyeket - főleg a bulvárcikkek miatt - az egész ország láthatott. Még Mari néni is megjegyezhette Pilipócson, hogy a Tolvai Renikének milyen szép volt az a köves kabátja. A Divatkreátort első szériáját Sármán Nóri nyerte, aki egy halálédes csajszi, és ideális interjúalany abból a szempontból, hogy imád mesélni. :) A vele készült interjúmat Aki lekörözte Cavallit címmel publikáltam a Cotcoton. Azt a beszélgetést olvashatjátok most itt is.
(Ui.: Azóta átigazoltam más médiumokhoz. Hamarosan megjelenik a Divatkreátor2011 nyertesével készült interjúm is nem a Cotcoton.)
A Trenntre Shoe Design-ról már volt szó itt a blogon. Galicza Esztertől nem sokkal később imádnivaló emailt kaptam. Szerinte a bejegyzés sokkal bensőségesebb lett, mint egy interjú. Azért ez utóbbira is sor került, és egyike lett azoknak a beszélgetéseknek, amiket nagyon szerettem megírni.
A cipőkészítés nem nőknek való
Alaposan föl kell kötnie a gatyáját annak, aki előzetesen a Google Maps-en tájékozódva szeretné megtalálni a Trenntre Shoe Design székhelyét. A Maps ugyanis valamiért néhány megállóval távolabb navigálja az érdeklődőt. Pedig nagy kár lenne, ha a lelkes cipőrajongók nem találnának oda az Üllői úti lakásban rejlő bemutatóterembe és műhelybe, ahol Galicza Eszter azon dolgozik, hogy félcipői, sarui és szandáljai minél több női lábról köszönjenek vissza. Meg persze azon is, hogy rácáfoljon a régi mesterek előítéleteire.
Galicza Eszter (fotó: Neményi Márton)
Kereső
Olvasóim
