Sisi nem is volt szép! - Erzsébet királyné divat- és szépségtitkai
Mengyán Eszter | 2012.12.04. 06:00
Mindenki tud valamit Sisiről. Például, hogy gyönyörű volt a haja, hogy mániákusan sportolt, hogy legendásan karcsúra fűzte a derekát. Na, de azt ki tudja, hogy tetoválása is volt, nem öltözött igazán divatosan és nem is mindig volt olyan szép, hogy Európa erről beszéljen. Úgy tűnik, a császárné szépség- és divattitkai kimeríthetetlenek. Összegyűjtöttem néhány meglepő érdekességet Brigitte Hamann életrajzára, néhány cikkre és – a Youtube-on is látható – dokumentumfilmre támaszkodva. Figyelem, óriásposzt következik!
Sisi divatbotrányai
Erzsébet a leírások szerint nem követte megszállottan a divatot, ahogy azt az uralkodóházak első asszonyai tették. Akkoriban ők voltak a szupermodellek, rajtuk mutatták be az új anyagokat, ruhafazonokat. A császárné azonban ragaszkodott a saját stílusához. Divatmegszállottsága helyett sokkal inkább különböző divatbotrányaival hívta fel magára a figyelmet.
Mindössze 16 éves volt, amikor I. Ferenc József feleségül vette. A császárnak a Wittelsbach család legidősebb lányát, Helénát szánták, akit a kezdetek kezdetétől császárnénak neveltek. Ennek megfelelően a kelengyéjét is alaposan előkészítették. Sisit vele szemben szinte pillanatok alatt kellett felstafírungolni, így kelengyéje szegényes volt a bécsi udvar elvárásaihoz képest. Ott a látszat volt a legnagyobb fegyver, aki ismerte a protokollt, be is tartotta azt, makulátlan volt a családfája, szépnek tűnt és gazdag volt, annak nem lehetett nagy bántódása. Nos, a kezdetek kezdetén Sisi nem volt szép, nem tűnt gazdagnak, a protokollról ne is beszéljünk: hibát hibára halmozott.
Teljesen leírja a bécsi udvar és Sisi külsőségekhez való viszonyát, hogy az ifjú császárné megszüntette azt a réges-régi szokást, mely szerint a császárné csak egyszer viselhet egy cipőt, utána el kellett ajándékoznia. „Rengeteg cipője volt, de csak hat bőr, a többi (összesen 113 pár) selyemből vagy atlaszból, esetleg más anyagból – vagyis nem tartós. Ezek szerint Sisi pont cipővel volt elé rosszul eleresztve, mert alighogy megérkezett Bécsbe, máris új cipőket kellett neki venni – szokatlanul sok pénzért, hétszáz forintért” - írja Brigitte Hamann. Ez a szokás abból a szempontból érthető viszont, hogy akkoriban a széttáncolható cipellők divatja hódított, így ezek az arisztokrata lábbelik nem is bírták sokkal tovább, mint néhány alkalom.
Sisi cipői (nem ezekben túrázott) - kép forrása
Sisi azzal is közfelháborodást keltett, hogy legendás karcsúságát tovább fokozta azzal, hogy egyszerűen nem viselt alsószoknyát az 1870-es évektől kezdve. Így míg alakja még vékonyabbnak látszott, a botrány egyre csak dagadt körülötte. Alsószoknya helyett egyébként finom vadbőrből készült száras fehérneműt hordott.
Talán még ennél is nagyobb botrányt okozott az udvarban, amikor kiderült, hogy a császárné a tenger iránti szeretete jeléül vasmacskát tetováltatott a vállára. Ugyan a nemesektől nem állt távol a tetoválás akkoriban, Sisi mégis titokban varratta magára a motívumot.
Európa legszebb asszonya nem is volt szép?
A források szerint Erzsébet 16 évesen egyáltalán nem volt szép – bár Ferenc József mégis őt szemelte ki Heléna helyett. Sisi szépsége az önbizalmával együtt, körülbelül a harmincas évei elejére bontakozott ki, akkor viszont mindenki a csodájára járt. Először a közemberek vették észre, valóságos eseménynek számított, ha például kilovagolt a Práterbe. (Félreértés ne essék: az osztrákok csodálták egy időben a császárné szépségét, és büszkék voltak, hogy Európa legszebb uralkodófelesége az övék, de általában nem szerették a császárnét, mert elhanyagolta a kötelezettségeit, nem figyelt rájuk, csak a saját élete érdekelte.) Aztán a külföldi követek is hírét vitték a szép császárnénak, akiről egyébként – lánya, Mária Valéria állítása szerint – sosem készült hű portré. (Éppen ezért válogattam én is inkább fotókat a festmények helyett.)
Erzsébet 1853-ban és 1867-ben
Ezek ellenére bécsi udvarban élők csak nagy nehezen ismerték el, hogy Sisi szép. Ők I. Ferenc József testvérének, Miksának a feleségét, Saroltát tartották gyönyörűnek. Egy másik udvarban élő nőre, Pauline von Metternichre pedig azért figyeltek, mert egy időben ő diktálta a divatot az udvarban, ami eredetileg Sisi "feladata" lett volna. Sisi azonban nem volt divatdiktátor: visszafogottan öltözködött, a smink és parfümök helyett a természetesen gyönyörű hajával, a ragyogó bőrével hódított. Mivel szinte menekült a császárnéi kötelességek elől, és egyre ritkábban tűnt fel társasági eseményeken. A ritka pillanatok tovább erősítették kivételes szépségének legendáját. Tartása mindig királynői volt, járása a leírások szerint olyan kecses, amelyet nem lehetett utánozni, az asztaltól sem felállt, hanem felemelkedett – írja Hamann. Egyedüli vetélytársának III. Napóleon feleségét, Eugéniát tartották, aki Európa másik legszebb asszonya volt abban az időben.
Eugénia császárné (balra fent), Viktória királynő (jobbra fent), Sarolta (balra lent), Pauline von Metternich (jobbra lent)
Sisi igazi koronája
Attól függetlenül, hogy Sisi nagyon okos, politikailag tájékozott asszony volt, meggyőző erejének a szépségéhez nagy köze volt, és óriási szerep jutott a hajának is, amelyet mindenki megcsodált. Köztudott, hogy Sisi hihetetlenül büszke volt a hajkoronájára, amely sötétszőkéből gesztenyebarnává sötétült az évek során és a császárné bokájáig ért, és állítólag ötven éves koráig nem is őszült. Ez a hatalmas hajtömeg olyan nehéz volt, hogy Erzsébet feje gyakran fájt tőle. Volt, hogy szalagokkal felkötötte a haját, hogy annak súlya alól felszabaduljon a fejbőre és a nyaka. A napi hajápolás 2-3 órán át tartott, a háromhetenkénti hajmosás egy egész napot vett igénybe.
Erzsébet fésülködőasztala a bécsi Hofburgban
Erzsébet fodrásza a bécsi Udvari Színházból érkezett az udvarba, miután Erzsébet egy előadáson kiszúrta az egyik színésznő frizuráját. Fanny (Franziska) Argerer (később Feifalik) nemcsak a hatalmas hajtömeget tudta mesterien kezelni, hanem magát a császárnét is. Fanny harminc évig állt a császárné szolgálatában, számtalan olyan frizurát talált ki a számára, amelyet az európai udvarokban próbáltak utánozni több-kevesebb sikerrel. Kezdetben méregdrága esszenciákat használtak a fenséges hajzuhatag ápolására, később beérték a konyakkal és a tojással. A fésülködés után a fodrásznak meg kellett mutatni a kihullott hajszálakat, amely sosem lehetett túl sok – akkor Erzsébet magánkívül volt. A fodrásznő cselhez folyamodva a szoknyája ráncába (vagy a zsebébe) rejtette a kihullott hajszálak javát.
Fanny Feifalik gyakran volt Erzsébet dublőre is
Harc a ráncok ellen
Erzsébet szépsége már az életében legenda volt, amelyet örökre szeretett volna változatlanul megőrizni. Fejlett kozmetikai ipar híján mindent bevetett, amiről azt hallotta, hogy megőrzi a bőr fiatalságát egészen a nyers marhahús-pakolástól kezdve, az eperpakoláson át a meleg olívaolaj-fürdőig.
Még szépsége teljében eldöntötte, hogy az öregedés első jeleinek megjelenésekor fátyol és legyező mögé rejti arcát. Bár az akkori lesifotósok mindent megtettek, hogy megörökítsék, Erzsébetnek minden alkalommal sikerült kijátszani őket.
Halála után zárt koporsóban ravatalozták fel, hogy mindenki csak a szépsége teljében lévő császárnéra emlékezhessen. Öregkori arcának egyetlen mása a halotti maszkja.
Erzsébet halotti maszkja
Az egyetlen szépséghiba
A tökéletes szépségre vágyó Erzsébetnek is volt egy olyan szépséghibája, amellyel nem tudott mit kezdeni: a rossz fogai (kezdetben a sok édességtől, később a dohányzástól). Zsófia főhercegné – I. Ferenc József édesanyja – már az esküvő előtt megjegyzést tett arra, hogy Sisinek jobban oda kell figyelnie a fogai ápolására. Számtalan problémát és pletykát szült, hogy rejtegetni próbálta rossz fogait, így inkább nem is nagyon beszélgetett a különböző protokolleseményeken. Egyrészt elterjedt róla, hogy butuska, másrészt így nem tudott megfelelő kapcsolatokat teremteni. A társalgás amúgy is nagyon nehezen ment neki, mert nagyon félénk volt, de így még inkább görcsössé vált, aztán pedig inkább le is mondott az egészről.
Sosem nevetett
Brigitte Hamann kutatásai szerint Erzsébet idős korában protézist hordott. „Erzsébet egy pillanatig maga elé meredt, aztán bal kezével megfogta a műfogsorát és kivette. Az asztaltól eltartva leöblítette egy pohár vízben, aztán visszatette a szájába. Mindez olyan kecses előkelőséggel történt, de főleg olyan villámgyorsan, hogy először nem akartam hinni a szememnek” – idézi Rosa Albrach-Rettyt a szerző.
Katrin Unterreiner, egy másik Sisi-kutató viszont azt írja 2011 februárjában megjelent könyvében, hogy a császárnénak sosem volt műfogsora, ez csupán egy évtizedeken át fennálló pletyka.
Legendás karcsúság
Erzsébet 172 centiméter magas volt, ehhez pedig 50 kilót nyomott. Legendás karcsúságát tovább fokozta azzal, hogy lehetetlenül szűkre fűzték a derekát. (Korábban a fűzőkről már itt írtam.)
Testét a sporttal tette tökéletessé, Európa egyik legjobb női lovasa volt, minden palotájában tornaszoba állt rendelkezésére, ahol edzhette magát – a gyűrűn lógva, a súlyzókat emelgetve. Később a lovaglás helyett a gyaloglás vált a mániájává, órákig képes volt fékezhetetlen tempóban gyalogolni.
Tornaszoba a Hofburgban
Éppen ezért teljesen érthetetlen, amikor azt írják, hogy nagyon keveset evett, hiszen rengeteg energiát égetett el. Állítólag különböző diétákat tartott (narancsdiéta, tejdiéta, tojásdiéta, ebédre nyers tojásfehérje sózva, kipréselt húslé felfőzve), és mániákusan, naponta háromszor ellenőrizte a súlyát, pontosan lemérette a dereka, a combja és a vádlija körméretét. Hihetetlennek tűnnek ezek mellett a leírások, melyek szerint Erzsébet imádta az édességet és néha hajlamos volt telezabálni magát, ami után, mint az óriáskígyó a Kishercegben, órákig fekve emésztett. Valami ilyesmit állít Katrin Unterreiner is, aki szerint szó sem volt evési rendellenességről, ahogy arról sokáig beszéltek. Szerinte Sisi rendesen táplálkozott, különben nem lett volna ereje annyi mozgáshoz, amelyet naponta véghezvitt - nyilatkozta.
Legendás karcsúság
Brigitte Hamann Erzsébet királyné életrajzában azt írja, a császárnénál éhségödémát állapítottak meg, amely puffadással, az ízületek környékén lévő bőrcsomókkal jelentkezett. Akkoriban ez ritka jelenségnek számított, de sajnos az első világháború sokakkal megismertette a fehérjehiányos táplálkozás miatt kialakult kórt.