Brad Pitt - jobb híján az illattól - megrészegülve beszél a Chanel No. 5 legújabb kampányfilmjében - leolvasztva ezzel a női rajongókról a bugyit is, hogy azok csupán néhány csepp No. 5-ben hódíthassanak, ahogy azt anno Marilyn Monroe is tette.
Ha adott a lehetőség, hogy Jamie Oliver londoni éttermében ebédelj, te mégis a V&A kiállítását választod, az diagnosztikus. Természetesen hülyét kaptam volna, ha nem jutok el pár órára a londoni Victoria & Albert Múzeumba, hogy megnézzem az időszakos divatkiállítás mellett az állandó divattárlatot is.
Az őszi előrejelzések szerint az ősz legforróbb darabja a papucscipő vagy más néven mamuszcipő lesz. Ezek a kényelmes, jól kihasználható, csukafej alakú darabok nem a mostani tervezők találmányai. Elődeiket már a 19. században is viselték a nők - köztük Jozefina császárné, I. Napóleon első felesége is.
Topánka (1835-1845)
A sport és a divat kapcsolata nagyon szoros. Az aktív és aktívabb életmód praktikusságot követelt a divattól, most pedig - gondoljunk csak az olimpiai formaruhákra - a divat egyre inkább helyet követel magának és kiegészíti a praktikusságot és a technológiát. Szilágyi Áron olimpiai aranyérme örömére egy képes poszt egykori és kevésbé egykori vívóruhákról. Nőkön.
Jean Béraud (1849-1936): 'L'escrimeuse' - A vívónő
Egyre többször hallani arról, hogy egy-egy nagynevű divattervező összeáll egy olcsó(bb) árkategóriába tartozó tömegmárkával. Naivak lennénk, ha azt gondolhatnánk, minden a H&M-el és Karl Lagerfelddel kezdődött 2004-ben, amikor a svéd tömegmárka rávette a tervezőt, hogy az ő színeikben tervezzen elérhető árú kollekciót. Az efféle kollaboráció - ahogy az angol kifejezést átvettük - nem ismeretlen a 20. századi divattörténetben sem, rögtön hoztam is rá három példát.