Még mindig F. Dózsa Katalin zseniális könyvét olvasom. Azt írja: "Az új szecessziós nőideált is elsőnek a francia színházak csillaga, az "isteni" Sarah Bernhardt testesítette meg - kívül, belül! Igazi különc volt - a Bois de Boulogne-ban kutya helyett párducot sétáltatott, amerikai útja során koporsóban feküdt, vörös léggömbbel átrepült Párizs felett - egyszóval minden tekintetben elvont és átszellemült."
Ebéd vadászgepárddal (fotó: Leombruno-Bodi, Vogue, 1960) - kép