Lassan egy éve, hogy egy online magazinnak írok napi rendszerességgel. Nem így terveztem, de volt olyan időszak az egy év alatt, amikor a hét egyetlen fénypontját a fiatal tervezőkkel, sminkesekkel, fodrászokkal, a hazai divatszakmában dolgozó, számomra fontos és érdekes emberekkel készített interjú jelentette. Ezen a blogon csak rendhagyó módon szeretnék a mai divatról írni, ezek az interjúk talán még fontosak lehetnek egyszer, ha valaki kutatni szeretne évtizedek múlva a mai magyar divatról.
Lillával tavaly ősszel beszélgettünk hivatalos formában. Ő az említett magazin négyesfogatának tagja volt, akit divatblogja miatt keresett meg az akkori főszerkesztő. A magazinnál töltött idő alatt is sokat tett a divatért, de szerencsére jelenlegi munkahelyén még többet tehet azért, hogy a magyar divat ismert és elismert legyen itthon is. Lillát nemcsak újságíróként, hanem táskatervezőként is jegyzik. Ez volt az interjú apropója, a dolog pikantériája pedig, hogy egy olyan felületen jelent meg a cikk, amelynek korábban szerkesztője volt.
"Divatszerkesztőnek lenni menő" - Interjú Séllei Lilla divatszerkesztővel és táskatervezővel (2010.09.15)
Ez az interjúszituáció nemcsak azért furcsa, mert Séllei Lillát nem kell bemutatni senkinek a Cotcoton, hanem azért is, mert rendszeresen beszélünk munkáról, divatról, vagy csak úgy. A Csendesben viszont mindketten új szerepben tetszelgünk: ő táskakészítőként mesél a terveiről, a családi "divatbirodalomról", én pedig életemben először akasztom a hóhért. Íme, az eredmény.
Mi történt veled az elmúlt fél évben?
Már fél éve? A Cotcotból már csak a jó emlékek maradtak meg. (nevet) Jelenleg a hg.hu-nál dolgozom divatszerkesztőként. Kevesebb a "hol vásároljunk leggingset" téma, és többet foglalkozunk a kortárs tervezőkkel és a kortárs divattal. Az oldal profiljába inkább ez illik bele jobban, hiszen egy online építészeti és dizájnmagazinról van szó. Emellett pedig a táskáimmal foglalkozom.
Hol tart most a Sellei Lilla Bags?
A diplomamunkám címe Laptoptáska tervezése fiatal nők számára volt. Olyan táskát szerettem volna, ami praktikus, átalakítható, fiatalos és illeszkedik a női igényekhez. A tervezés kezdetén az volt az alapkérdés, hogy a nagy, 15 colos gépekhez vagy a kisebb, 10 colos netbookokhoz igazítsam a méretet. Ez utóbbiak pont akkoriban voltak felfutóban. Több változat is készült, mikor rájöttem, hogy a kettőt lehet ötvözni, ugyanis a kis laptopok hosszabbik oldala ugyanakkora, mint a nagy laptopok rövidebb oldala. A táska alapállapotában a nagy gépekhez jó, de a rajta lévő hevederrendszer és csatok segítségével a kis gépek méretéhez lehet alakítani, illetve hátitáskaként vagy válltáskaként is lehet használni.
Fotó: Neményi Márton