silouette

A MOME 2011-es végzőseinek hétvégi divatbemutatójáról lemaradva a Diplomakiállítás megnyitóján igyekeztem pótolni az elmaradásaimat. Összességében vegyes a kép, néhány munka előtt kocsányon lógtak a szemeim a gyönyörűségtől, egyes daraboknak azonnal helyet biztosítottam volna a szekrényemben, voltak viszont olyanok, amelyek nem győztek meg teljesen, és nem az elfogultságom miatt. Már most meg tudom mondani, kik és mit csináltak okosan a most végzett tervezők közül.

Káldy Júlia - UNIBODY

Magyarországon az iskola elvégzése ugyanis csak az egyik és nem is az első lépés a divattervezői karrier rögös-göröngyös útján. Tavaly beszélgettem az egyik most végzős tervezővel, Cséfalvay Fannival, aki elmesélte, hogy a MOME egyfajta burokintézmény, ahol van lehetőség a legvadabb kísérletezésre - a hordhatóság rovására akár. A megoldások ilyenkor a látványra, a kísérletezésre mennek rá. „Az egyetem egy olyan védett közeg, ahol még nem elsődleges szempont, hogy mennyire eladhatók a ruháink, viszont szabadon kísérletezhetünk. Ezt a lehetőséget megpróbáljuk maximálisan kihasználni, hogy később ezekre az ötletekre építve hozzunk létre egységes kollekciókat.”

Fanni viszont már egy évvel ezelőtt (a bizonyos interjú idején) is tudta, hogy a jövőben más szempontokat is figyelembe kell vennie. „Egy tervezőnek az is a feladata szerintem, hogy formálja az emberek gondolkodását. Az pedig csak rajtam múlik, hogy mennyire tudom összeegyeztetni a fantáziámat az igényekkel és az árakkal. Szerintem valami legyen hordható, közben pedig  különleges is.” Fanni jól tette, hogy tavaly indult a Divatkreátor1-ben, amely némi ismertséget szerzett a számára. Egy megnyitón azt mesélte, hogy a műsor kapcsán azért beesik néhány megrendelés. Szintén okos ötlet volt a diplomakollekcióhoz készült fashion video is. A külföldön már elterjedt műfajra kezdenek itthon is ráállni, igaz még mindig nagyon kevés video készül, illetve nincsenek szem előtt. Az ötvenes évek divatja inspirálta, áttört anyagból készült kollekcióhoz forgatott film nem egy külföldi blog és számos hazai blogon feltűnt már (és most már itt is látható). Szóval a diplomakollekció mellett Fanni azért elég rendesen odatette magát, hogy ismertebb legyen.

Bár valószínűleg nem a tudatos döntés, hanem szívügy miatt, de nagy jövője lehet Geréby Zsófi kollekciójának is, aki a Budapesten éppen divatosnak számító városi bringázásra alapozta a diplomamunkáját. (Most a bringások valószínűleg megköveznének, hogy a bringázás nem divat, hanem életszemlélet/életmód, és különben is, de azt kell, mondjam, hogy az életmód-váltáshoz és az életszemlélethez azért szerintem hozzájárulhat a divat. És most bringázni divatos.) Lényeg a lényeg: Geréby Zsófi éppen egy olyan lovon ül (illetve nyeregben teker), amelyet a fővárosban egyre több ember követ, amelyre sok ember figyel, amit sok blogger támogat – ezzel megjelenési felületet biztosítva neki. Amiről az ember nem tud, az számára nem létezik. A szubkultúrából kinőtt életmód-kultúra tevékeny aktivistái miatt a tervező fényvisszaverő anyagokból készült kollekciója olyannyira létezővé válik, hogy a szellemi és anyagi befektetés akár meg is térülhet, sőt! Bár videót Zsófi is készített (elérhető itt), és ennek vannak is jó részei, az üvegből piálós „iszik vagy bringázik” kampánynak nem elég menő, kicsit szájbarágós.

Fotó: Maybelline (a MOME divatbemutató hivatalos sminkese)

Gaschitz Andrea Judit Balaton Project szabadidős kiegészítő kollekciója tökéletes példája annak, amit Fanni az elején elmondott: egyfelől kreatív, nagyon barátságos és hordható, viszont megvan benne az az egyediség, amit az ember elvár egy dizájnerdarabtól. Bár ilyet hivatalból nem illik írni, teljesen beleszerettem a balatoni naplemente-színvilágú idéző bélésanyagba. Már csak az lenne a fontos, hogy ez a sokak számára „emészthető” termék el is jusson a leendő megrendelőkhöz. Nagy kár lenne, ha ezek a munkák évek múlva is a tervező szekrényének tetején porosodnának! (A fotózás werkvideója itt!)

Balatone

Egyházi Viola „Talpig férfi!” kollekciója volt az egyetlen diplomamunka, amelyik férfiakat célzott meg. Mivel egyre több felől hallom és látom, hogy egyre több férfi érdeklődik a divat iránt, keresik és vásárolják az igényes holmikat, így nem féltem a tervezőt, mert az opponense, Schiffer Miklós vagy a HeStyle bloggerei valószínűleg örömmel adnak hírt róla, ahogy néhány vájt szemű stylist is örülni fog a friss, férfiaknak szóló modelleknek. Egyházi Viola egyébként is meggyőző. Leírni nem nehéz, elhinni talán inkább, mennyire fontos az igényes tálalás. A tervező portfoliója tökéletes példája annak, hogy ami szép, azt csak szebbé teheti egy-egy jól összerakott, gyönyörűen fotózott könyv.

Egyházi Júlia - "Talpig férfi!"

A sötétbarna és a sötétkék házasításával készített kiegészítők mindenkiben eloszlathatják azt a tévhitet, mely szerint ez a két szín rosszban van egymással. A szemet gyönyörködtető harmóniát sokáig lehetne élvezni. A sötétbarna bőrtáskák különlegessége nemcsak a kék bőrből készült belső osztások, rekeszek és fakkok voltak, de egyszerűen nagyszerű ötletként a tervező kék cérnával varrta körbe ezeket. A kollekcióból csak egy világos színű, testet követő vonalvezetésű, bőrgalléros vászonkabátot állítottak ki, amelyre egyetlen jólöltözött, városi férfinak sem lenne oka panaszra.

Ez is "Talpig férfi!"

A „Milyen igényes!” mondat másodszor is majdnem kibukott előttem, amikor Káldy Júlia diplomakollekciója előtt gyökeret eresztettem. Az UNIBODY kísérleti cipőkollekció némely darabját akár Lady Gaga is viselhetné decensebb napjain. Nemcsak a nude és a piros tökéletes összhangja, hanem a letisztult, de részleteikben izgalmas formák, néhány esetben a teleszkópos pohárra emlékeztető talpkiképzés és a nagyszerű kivitelezés teljesen levett a lábamról. Biztos vagyok benne, hogy a tervezőt megtalálja a sajtó és a bloggerek, akik Vágó Réka és Benus Dani után ki vannak éhezve egy újabb vonalra. Tessék, lehet szeretni!

Káldy Júlia - UNIBODY

A végére hagytam egy már összeállt tervezőcsapat, a Kepp Showroom 2011-2012-es őszi-téli kollekcióját, amely egyben a négy tervező (a csapat nemrég megfogyatkozott) - Hajdú Anett, Havancsák Teréz, Hofstädter Szandra és Kovács Adél – diplomakollekciója is egyben. A lányok együtt alkotnak jó ideje, ahhoz képest, hogy csak most diplomáztak. 2009 novembere óta közös showroomot vezetnek, és bemutattak a Marie Claire Fashion Days-en is, ami azért elég nagy hírveréssel járt. A korai fúzió jelen esetben, a mostani kiválást leszámítva, eddig sikeres volt. Mindehhez természetesen hozzájárulnak a munkáik is.

Kepp Showroom 2011-2012 ősz-tél

A Kepp tervezői rendszeresen lenyűgöznek, mert a kezük közül kikerült darabok frissek, merészek, újítanak, ugyanakkor mindig megtartják a „kepp-es” jelleget. Bár a tervezők külön-külön is megállnák a helyüket, ők mégiscsak egy csapat, akik egymást erősítve dolgoznak. Szerintem a csapatszellem nem engedné, hogy valamelyikük gyengébb darabokkal jöjjön elő. Visszatérve a kollekcióra: a tervezők a haszonállatok (kecske) óljából a falu/városszéli erdőbe merészkedtek. Mit merészkedtek, meg sem álltak a szarvasokig és a medvékig. Mondjuk, medvebunda helyett marhabőrt használtak, a hatás mégis vad lett. Nem maradhattak ki a neonszínek sem. A neonsárga talpú szőrös csizmák, a korallpiros részletekkel feltunningolt szőrös táskák, a nyomott mintás ruhákon feltűnő élénk színű részletek vizuális izgatással érnek fel. Nem hagyják nyugodni az ember tekintetét, amely zergeként ugrálva igyekszik befogadni a részleteket. Az egész – talán a szőrös anyagok, talán a megnyugtató natúr színek miatt – mégis egységes, letisztult és szerethető. Az agancsos simli pedig az utóbbi idők egyik legviccesebb kiegészítője (nálam a tüllös Je Suis Belle sapkával vetekszik).

Fotók: Mengyán Eszter