A középkor divatja. Azt hiszem, ha ezt írom, senki nem kapja fel egyből a fejét, hogy mennyire imádja a cukorsüveg fejfedőt, vagy mennyire oda van az akkor viselt csüngő ujjakért. Nehéz elképzelni az akkori ruhákat... Ezen segített a New York-i Morgan Library & Museum.
Újságíróként egyes alát adnék magamnak, hogy ezeket a képeket június vége helyett csak most posztolom ki. Viszont annyira szépek és témába vágnak (najó, majdnem), hogy aktualitás ide vagy oda, igenis itt a helyük a blogon. Christian Louboutin 2011-2012-es őszi-téli kollekciójához készült kampányfotóiról van szó.
Stílus. Elegancia. Időtlenség. Keménység. Coco Chanelről valami ilyesmi ugrik be mindenkinek először. Ha megjelenik Lisa Chatney új biográfiája minden idők egyik legnagyobb divattervezőjéről, akkor az is lehet, hogy a leszbikus affér, a drogok és az őrült szerelmi viszonyok lesz az, amiket a Chanel névhez kötünk.
Coco Chanel and Salvador Dali (1937)
1971. Tíz év telt el Yves Saint Laurent saját divatházának megalapítása óta, amely egy évtized alatt forradalmat forradalomra halmozott. Már túl vagyunk a Mondrian-festmények ihlette kollekción, a szmoking évek óta a nők ruhatárának a része, és feltétel nélkül imádhatjuk a szafari stílust. Laurent 1971-ben két dobást tartogat.
Már régóta figyelem Rihanna kezeit. Mindig Edith Piaf Barbra Streisand jut róla eszembe.
Kereső
Olvasóim
